A TEMU gyorsabb, olcsóbb, hatékonyabb. A hagyományos pontgyűjtő, kedvezményes lojalitásprogramoknak nincs mit kínálniuk vele szemben. Ez igaz. De ebből sokan a rossz következtetést vonják le.
Nem a lojalitás halt meg. A hamis lojalitás halt meg — az a verzió, amelyik tranzakciókra épített, pontokkal vásárolt, és soha nem volt más, mint szervezett kedvezményrendszer.
Ami él, és amit a TEMU soha nem tud másolni: az identitásalapú lojalitás. Az Apple-t nem azért választják újra, mert olcsó. A kedvenc helyi pékségbe nem azért térünk vissza, mert pontot kapunk. Ez igazságérzetből születik — és érzelmi döntés.
Paradox helyzet: a TEMU megbízhatatlan termékeket ad el, mégis milliók vásárolnak tőle, mert a platform megbízható. A magyar kereskedőnek jó terméke van, de a platform-élmény gyenge. Ez fordított arány — és egyben a legnagyobb kihasználatlan előny.
Az előadás kérdései: — Mi a különbség a tranzakcióalapú és az identitásalapú lojalitás között a napi gyakorlatban? — Hol bukik meg ma a legtöbb cégnél a „jól bántak velem" élmény? — Hogyan mérhető az identitásalapú lojalitás, ha a pontrendszer elmúlik?

A pontgyűjtés, kuponok, kedvezmények továbbra is működnek – de önmagukban már nem teremtenek valódi kötődést. Ez nem a lojalitás vége, csupán a tranzakciókra épülő, „megvásárolt” lojalitásé. A valódi hűség ott kezdődik, ahol a vásárló nem csak spórol, hanem részesévé válik valaminek, egy klubhoz tartozik. A magyar kiskereskedelemben a hűségprogramok magja legtöbbször tranzakciókon alapul. Érdemes az identitásalapú lojalitás építés irányába elmozdulni? A siker kulcsa a két megközelítés ötvözete lehet.
Az előadás kérdései: - Hogyan építhető identitás a tranzakciókra? - Hogyan válik a pontgyűjtés élménnyé gamifikációval? - Hogyan teremthet klubérzést egy ármechanizmus? - Hogyan mozdíthatók meg a nem lojális vásárlók?